Úgy védd meg magad, és társaidat, hogy ne ölj! A történelem kezdeteitől - s különösen az ölést tiltó nagy világvallások elterjedése óta - ezt a (mindeddig) szinte lehetetlen feladatot kellett (volna) megoldania azon közösségek vezetőinek, akik a más közösségekkel kialakult súlyos konfliktusok idején vezették népüket.
Ügyes diplomáciai, hírszerzési manőverekkel, kompromisszumkereső hozzáállással olykor-olykor sikerült is áldozatok nélküli sikert elérni, de az esetek túlnyomó többségében a győzelmi mámort emberek százainak - ezreinek, millióinak, stb. - kiontott vérével kellett megfizetni. Mindeddig. Mert most itt az új lehetőség az áldozatok nélküli küzdelemre (ha minden kötél szakad, és végül mégis harcolni kell): a nem ölő fegyverek.
Rendfenntartási célokra már viszonylag régen alkalmaznak olyan eszközöket, amelyek bizonyos körülmények között esetleg harctéren is sikeresen használhatóak. (A könnygáz pl. alkalmas lehet a harctéri ellenfél megzavarására, védekező-képességének csökkentésére is.) A laboratóriumokból azonban egyre több olyan fegyver (és egyéb hadiszer) kerül ki, amely háborús szituációban a könnygáznál lényegesen hatásosabban alkalmazható az ellenfél ölés nélküli semlegesítésére. (Akusztikus fegyverek, elektromágneses-impulzus-, valamint mikrohullám-fegyver, fém-gyengítő, gumioldó, robbanómotort-leállító vegyianyagok, stb.)
A legtöbb - a nyilvánosság számára is bizonyos mértékben hozzáférhető - fejlesztés az Egyesült Államokban folyik, többek között a Los Alamos National Laboratory-ban, a Marine Corps Research Center-ben, a Pennsylvania State University, Institute for Non-Lethal Defense Technologies részlegében és sok egyéb kutatóhelyen.
Az Egyesült Államok hadügyminisztériuma már a 80-as évek eleje óta foglalkozik a témával, s bár az érdeklődés a 90-es évek elején alábbhagyott, néhány éve újra nagyobb figyelmet kaptak a nem-ölő fegyverek. Többek között Chris és Janet Morris NÖF (nem-ölő fegyver) aktivistáknak köszönhetően, akik elérték, hogy személyesen is fogadták őket a Pentagonban, és meghallgatták érveiket. Chris Morris lelkész a nem ölő fegyverek érdekében kifejtett munkáját az evangelizáció részének, egy sajátos missziónak tartja. A Pentagon-beli látogatás alkalmával kiderült, hogy a tábornokok egy része is osztja nézetüket abban, hogy az amerikai fegyveres erőknek szükségük van ilyen típusú fegyverekre. Szomáliában például, a békefenntartásra odavezényelt amerikai katonáknak a tömegből lövöldöző orvlövészekkel kellett megküzdeniük: ez merőben új szituáció volt, amely a tengerészgyalogosokban is fogékonyságot ébresztett a nem-ölő fegyverek iránt. A kormány is - bár a hagyományos fegyverekhez képest csekély, de - egyre növekvő mértékű pénzügyi keretet biztosít ennek a kutatási területnek.
Néhány a legfontosabb nem-ölő fegyverek közül:
Kémiai anyagok: Alvást, kábulatot előidéző szerek (a kísérletek már a végső stádiumban vannak), irritáló szerek (pl. könnygáz, bűzt árasztó anyagok.).
Optikai fegyverek: Átmeneti vakságot okoznak: kis energiájú lézer, optikai bomba (a már hadrendbe állított fegyver használatát - a végleges vakság veszélye miatt - a javított változat elkészültéig átmenetileg megtiltották az USA hadseregében.)
Akusztikus fegyverek: Egyik típusa alacsony frekvenciájú - folyamatos - sugárzást gerjeszt (50 Hz alatt), amely a cél-személyben zavartságot, hányingerrel járó erős rosszullétet idéz elő. (Különösen repülőkről és helikopterekről történő alkalmazásához fűznek nagy reményeket.)
Más változata "akusztikus lövedéket" lő a célpontra (hangimpulzust), amely nagyerejű, tompa ütésként ér célba, s harcképtelenné teszi az ellenfelet. A hangot elektronikus úton is gerjeszthetik, de pl. a san diegói Maxvell Technologies nemrég szabadalmaztatott akusztikus fegyvere egy hengerben belobbanó gáz robbanásának (koncentrált, pontosan irányított) hangjával éri el az előbb említett hatást.
Bénító lézer: A vázizmok megbénításával - max. 220 méteres távolságból - teszi harcképtelenné a célszemélyt.
Nagy energiájú mikrohullám: Egyik változata, amelynek hullámai mélyebben behatolnak a szervezetbe, fájdalomérzetet, gyengeséget, zavartságot okoz, a másik változat a bőrfelületen égés-szerű fájdalmat okozó, de valódi sérüléssel nem járó hevítéssel operál. Sikeresen lehet alkalmazni a mikrohullámot az ellenséges járművek motorjának leállítására is.
Feltartóztató "hadiszerek": Ragadós hab, csapda-háló és ultra-síkosító folyadék.
Az ellenfél hadieszközeinek tönkretételére kifejlesztett kémiai és biológiai szerek: Egy részük a gumi és műanyag alkatrészek feloldására, a benzin- (gázolaj-, stb. ) utánpótlás tönkretételére alkalmas, mások a fémeket és az ötvözeteket teszik rideggé, könnyen törhetővé.
Bizonyos (égést gátló) anyagok az ellenséges járművek közelében a levegőbe juttatva a robbanómotoros járművek leállását képesek előidézni. Ugyanerre a célra alkalmasak - többek között - azok a mikrokapszulák, amelyek hő hatására eredeti méretük százszorosára tágulnak.
Nagy energiájú elektromágneses-impulzus fegyver: Rövid, intenzív energia-impulzust bocsát ki átmeneti áramlökést hozva létre a megcélzott készülékekben (több ezer voltos feszültséggel), amely tönkreteszi a félvezetős alkatrészeket. Műholdra telepíthető változat is készül, de rakéta orrába építve is hatásos lehet (támadás előtt a célterületre kilőtt rakétákkal megbénítható az ellenfél radar-, kommunikációs-rendszere, az elektronikus alkatrészekkel rendelkező fegyverek is használhatatlanná válnak. (Videó a Discovery Channel honlapján)
Az Egyesült Államok katonai doktrínája elsősorban nem háborús szituációkra ajánlja a nem-ölő fegyvereket. (Suhajda: Non-Lethal Weapons For Military Operations Other Than War.)
Az igaz, hogy a békefenntartó katonák kerülhetnek leggyakrabban olyan szituációba, amikor a hagyományos fegyverek használata az utolsó pillanatig kerülendő - pl. a kődobáló fiatalokkal szemben - de az itt - és a rendfenntartásban - szerzett tapasztalatok alapján a nem-ölő fegyverek remélhetőleg fokozatosan bekerülnek a hagyományos hadviselésbe is.
A polgári rendfenntartásban rohamosan terjednek pl. a kilőhető elektródás sokkolók, az USA minden rendőrőrse fel van szerelve ilyenekkel. A statisztikák meggyőzőek: A bűnelkövetői és a rendőri sérülések és halálesetek is jelentősen (70-80 százalékkal !) csökkentek bevezetésük óta.
A terrorista fenyegetések erősödése is növeli az alternatív fegyverek iránti érdeklődést, mert számos kritikus helyzetben (pl. túszejtés, gépeltérítés) ezek kínálják a legjobb - legkevesebb ártatlan áldozattal járó - megoldást.
Így aztán egyre nagyobb pénzek fognak áramlani e terület kutatásába, és egyre jobb, megbízhatóbb fegyverek kerülnek ki onnan.
Hosszabb távon elképzelhető, hogy minden típusú katonai feladat elvégezése lehetségessé válik ilyen eszközökkel, és ez olyan lehetőség, ami alapjaiban fogja megváltoztatni a közösségek közti feszültségek és konfliktusok tragédia-jellegét: Gyorsabban eljön és tartósabb lesz a béke a vértelen, vagy csaknem vértelen konfliktusok után.
(Megj.: Egy régebbi cikkem, egy most megszűnt weboldalról átmentve.)
