Peter Gabriel/Kate Bush: Don't give up
Ezen a büszke földön
arra neveltek bennünket,
hogy erősek legyünk.
Harcolni és győzni tanítottak,
sohasem gondoltam, hogy veszíthetek is.
Nincs több harc, úgy tűnik.
Olyan ember lettem akit elhagytak az álmai.
Megváltoztattam az arcom, a nevem,
de senkinek sem kellenek a vesztesek.
Ne add föl,
mert vannak barátaid.
Ne add föl,
még nem győztek le.
Ne add föl,
tudom, még jóra fordíthatod
a sorsodat.
Bár láttam a bajt mindenütt,
nem gondoltam, hogy engem is elérhet.
Azt hittem, mi leszünk az utolsók,
akiknek mennie kell.
Olyan különös, mikor fordul a világ:
Az éjszaka rárontott az otthonomra,
arra a helyre, ahol születtem, a tóparton.
Amikor a hajnal hasadt,
csak a puszta földet láttam…
A fák tövig égtek.
Ne add föl,
mi még itt vagyunk neked.
Nekünk semmiből nem kell sok.
Ne add föl,
mert van valahol egy hely,
ahová tartozunk.
Nyugodj meg.
Túl sokat aggódsz,
minden rendben lesz.
Ha megvadul a világ,
ránk eshetsz nyugodtan,
mi megtartunk téged.
Ne add föl,
kérlek ne add föl.
El kellett mennem innen,
nem bírtam tovább.
A hídra álltam
és néztem a vizet.
Akárhogy lesz is,
a folyó folyik.
A folyó folyik.
Egy másik városba mentem,
megpróbáltam letelepedni ott.
Munkát kerestem
nagyon sok helyen,
de sehol nem kellettem.
Ne add föl,
mert vannak barátaid.
Ne add föl,
mert nem te vagy az egyetlen.
Ne add föl,
nincs miért szégyenkezned.
Ne add föl,
mi még itt vagyunk veled.
Büszkék vagyunk az olyanokra,
mint te.
Ne add föl.
Sosem volt könnyű,
de ne add föl,
mert van olyan hely,
van egy hely,
ahová tartozunk.
